Posts Tagged ‘sonka’

husveti_pite

Bolond idő, esős-napos tavasz,
kertben, gomblukban kis, szines virágok,
az Április egy szerelmes kamasz,
telisóhajtja széllel a világot.

Belülről úgy feszítik már a gondok,
hogy kikapcsolja nadrágján a gombot,
s könnyít magán ezüst sliccét kitárván:
ragyog az égen szépívű szivárvány.”

Varró Dániel

Gondolom nem állok egyedül a problémával – mi legyen a maradék főtt sonkával? Hála Férj hathatós közreműködésének, idén is isteni házi sonka került az asztalra, de azért a kapacitásunk véges.

Ez a pite (vagy sznobul quiche) a maradékhasznosítás elvét szem előtt tartva készült, de a polentával és cheddarral ropogóssá és ízessé tett tészta már többször bizonyított.

A töltelékbe a főtt sonkán kívül került persze medvehagyma, aztán némi spenót, ricotta, joghurt és tojás. A tetejére pedig kéksajt, ami remekül harmonizált a töltelékben lévő diódarabokkal.

Spenótos-medvehagymás húsvét utáni pite

125 g finomliszt

50 g teljeskiőrlésű liszt

75 g finom polenta/kukoricadara

140 g hideg vaj

50 g reszelt Cheddar

a töltelékhez

200 g ricotta/túró

3 tojás

1 csomag újhagyma, felkarikázva (zöldjével együtt)

kb. 150 g főtt füstölt sonka, felkockázva

2 nagy marék medvehagyma, csíkokra vágva

2 dl tejszín

1 dl joghurt

kb. 200 g mirelit spenót, felengedve

3 gerezd fokhagyma, apróra vágva

2 marék dió, durvára vágva

50-100 g kéksajt

A tésztához a liszteket és a polentát aprítógépbe raktam, a hideg vajat összekockázva hozzádobtam és néhány gombnyomással morzsásra dolgoztam. Beleütöttem a tojást és addig kevertem, amíg a tészta teljesen összeállt egy gombóccá (szükség esetén pici hideg vizet lehet hozzátenni). Folpackba csomagolva pihentettem a hűtőben legalább egy órát.

Közben összeállítottam a tölteléket. Az összes hozzávalót (kivéve a kéksajtot)egy nagy tálba tettem és jó alaposan összeforgattam. Sóztam, borsoztam.

A kellően lehűlt tésztát kinyújtottam és egy 26-cm átmérőjű, cakkos szélű piteformába nyomkodtam – úgy hogy pereme is legyen. A tölteléket ráöntöttem és 180 ºC-ra előmelegített sütőben 30-35 percig sütöttem.

Így magában is klassz vacsora, de egy laza salátával akár ebédként is megállja a helyét.


Print

Tags: , , , , , , , ,

23
ápr

Medvehagymás-sonkás pogácsa

   Posted by: Niki    in Ennivaló, pékség, sósak

sonkas_pogacsa

Idén is ettünk ám medvehagymát, csak valahogy nem kerültek fel a blogra az ételek. Ezt a pogácsát viszont muszáj volt megörökíteni, annyira finom lett. Egy gazdag zöldségleves után adtam másodiknak ezért jó nagyokra sütöttem – egy büféasztalra inkább kisebbeket kínálnék.

Kiváló felhasználási lehetősége a maradék főtt sonkának, a medvehagyma pedig egy kellemes, fokhagymás ízt adott neki. És másnap (sőt harmadnap) is finom, puha marad – ha marad.

Medvehagymás-sonkás pogácsa

2,5 dkg friss élesztő

1 dl tej

20 dkg főtt füstölt sonka

25 dkg vaj

50 dkg liszt

1 dl tejföl

15 dkg juhtúró

1 tojás

só (a sonkától függően), bors

1 marék medvehagyma, apróra vágva

+ 1 tojás a tetejére

A tejet kicsit meglangyosítottam egy csipet cukorral és belemorzsoltam az élesztőt.

A sonkát a tejföllel aprítógépbe téve krémesre daráltam.

A lisztet egy tálba szitáltam, hozzátettem az összes többi hozzávalót és fényes, hólyagos tésztát dagasztottam belőle.

Meleg helyen kelni hagytam, majd pogácsákat szaggattam a tésztából, tojással lekentem és 190ºC-ra előmelegített sütőbe tolva aranybarnára sütöttem.

(A recept alapja Stahl Judit csülkös pogácsája volt)

Medvehagyma még:

Kucsmagombás-medvehagymás quiche
Medvehagymás krumplispogácsa
Medvehagymás kenyér és túrókrém
Medvehagymás gombapástétom
Medvehagymás-sajtos scone

Print

Tags: , , ,

sonka_ii

A Férj:

Második felvonás.

Elérkeztünk a húsvéti sonka készítésének második jelentős állomásához, amiben a sonka átkerül cseberből vederbe a teknőből a kondérba. Egészen pontosan a sóból a páclébe, mely eseményre már a címben is próbáltam utalni. Avagy milyen címet adnék akkor, ha sonka volnék, amelyik képes a gondolatait írásos formában az olvasók elé tárni. Alapjában véve azonban nem tartom magam sonkának. A feltételezés második felére visszatérve, azt elismerem, hogy az írás hasonló megpróbáltatások elé állít, mint tenné azt sódarunkkal.

Mindig elkalandozok.

Szóval sonka.

Miután sódarunk letöltötte a számára kiszabott időt ( egy-másfél hét ) a sóban, átkerül a páclébe, amely az alábbi összetevőkből áll: víz, só, bors, koriander, boróka bogyó, mustármag, babérlevél, kakukkfű, hagyma, fokhagyma, cukor.

Ez az a pont, ahol az eredeti recepttől a legnagyobb eltérés mutatkozik.

Az idők folyamán az összetevők is kiegészültek kissé, másrészről abban a páclét többnyire a sonka által eresztett lé és a fűszerek alkotják.

Nálunk a páclé kondérban fő, amelybe belerakjuk az említett összetevőket, valamint beleöntjük a sonka alatt képződött sós levet is.

Hogy miért nem írok pontos mennyiségeket, annak két jelentősebb oka van.

Egyrészről úgy gondolom, hogy az függ a hús mennyiségétől. Nálunk most 4 sonka lesz benne, egyenként 6-10kg közöttiek.

A másik okot jól példázza az alábbi kis párbeszéd, mely a főzés közben elhangzott.

P ( Ő a barátom aki -mint mindig- most is késve érkezett a helyszínre )

A ( mint Apa, Ő a barátom édesapja, aki minden évben leveszi a vállunkról sonkakészítésnek minden nyűgjét )

É ( Ez volnék Én )

P: - Látom már rotyog a víz.

É: – Na ja. Mire te megérkezel addigra már a Balaton is rotyoghatna.

P: – Beletettétek a hagymát is?

A: -Bele.

P: -A fokhagymát is?

A: – Azt is

P: – És a fűszereket?

A: – Azt is.

P: – De azokat most hoztam!

A: – ??

É: – ???

Szóval volt egy kis ládában tavalyról néhány fűszer, amelyek az előző sódar-projekt maradékai voltak. Többnyire a szükséges összetevőknek tűntek.

A-val felidéztük a kinézetüket, a mennyiségeket, majd P-vel kiegészítettük a friss beszerzéssel.

Lényeg, hogy nem adagoljuk patikamérlegen. A minőség ellenőrző osztály mégsem dobta vissza eddig egyszer sem.

Fontos, hogy a sonkák a lében teljesen elmerüljenek.

Ps: ha valaki mégis érdeklődne a pontos körülbelüli fűszerezés iránt, szívesen válaszolok.

Itt található az első felvonás ( sózás )

Print

Tags: ,

sonka_i

Szerző: a Férj

Tudom, hogy nincs itt a Húsvét ideje, sőt a télbúcsúztató is várat magára még egy kicsit. Bár az időjárás átmenetlieg tavasziasra fordult, remélem hamarosan visszatalál az évszaknak megfelelő hőmérsékletekhez. ( Ezzel a gondolatommal lehet, hogy nem leszek túl népszerű )

Na de kanyarodjunk vissza a témához.

Sonka.

Töténetünk kezdete néhány évvel ezelőttre datálható. Egy barátunk említette, hogy előző évben saját maguknak készítették el a sonkát. Vidéki “gyerek” lévén maga a tény, hogy ez lehetséges, nem hatott rám a meglepetés erejével. Nagyszüleim mindig tartottak állatot, a disznóvágásokon is rendszeresen részt vettem, kisgyerkőcként még a malac farkát is megfogtam olykor-olykor. Későbbiekben igyekeztem tevékenységem kezdetét a vacsora megkezdése felé lehetőség szerint minél jobban eltolni.

Szóval sonka…

Családunkban a sonkát csak sózták , majd felakasztották a füst fölé. Pont.

Mellesleg a sonkáról ma is az a kép jut eszembe, amikor nagyapámék epret szednek, én pedig egy kukoricaszár kunyhóban lévő deszkapadon ülök, nyakig szurtosan, egy óriási vajaskenyeret majszolok házi sonkával és újhagymával. Akkoriban valahogy mindennek más íze volt. Olyan “kerekebb”… Vagy csak én emlékszem így?

Na mindegy.

Sonka.

Ami felkeltette az érdeklődésemet az a pácolás módja volt, ahogyan előtte mi sohasem csináltunk sonkát. Így csatlakoztam én is barátomék sonka készítéséhez. A recept alapjául tulajdonképpen Krúdy Gyula A húsvéti sódar titkai című műve szolgál, amely egy 1991 januári Konyha művészetben is megjelent. Az összetevők és azok aránya az idők folyamán (amikor fentiekben említett magazin egy időre el-el tűnt) imitt-amott improvizatív módon átalakult, jellegét azonban megőrizte.

” – És milyen titka van a húsvéti sódarnak, hogy kifogástalan legyen? Ha már nagyságban, külsőben s egyéb minőségben eleget tett a szabályoknak?- kérdeztük.

- A salétrom és az idő!- felelt Kiskerti ”

” …de ha a sódar nagysága elég tekintélyes: akkor nyolc hét előtt, farsangban gondoskodom róla, hogy a sódar elegendő időt tölthessen tennivalóiban.”

No így került ma a csizma az asztalra húsvéti sonka receptje terítékre, hogy aki netán kedvet érezne az elkészítéséhez ( és rendelkezik a megfelelő eszközökkel valamint alapanyagokkal ) az Húsvétkor már az asztalára tehesse művét.

Mivel maga az eljárás több fázisból áll, úgy gondoltam, hogy én is egy-egy munkafolyamat elérkeztével írok róla. Amelyből az első teendő – mint ahogyan azt Kiskerti úr is kiemeli – az, hogy a sonkát alaposan bedörzsölöm a gyógyszertárban kapható salétromsóval ( 6-7 kg-os sonkához 1 zacskó ), ügyelve arra, hogy a csont melletti részekre is jusson belőle. Ezután a sonkát egy teknőben só, majoranna és kakukkfű keverékével jól bekenem.A páclébe ( erről később írok ) kerüléséig, amelyre kb. egy hét múlva kerül sor, naponta megforgatom és a rajta-, valamint a teknőben lévő sóval újra átmaszírozom.

Végezetül álljon itt még egy gondolat Kiskerti úrtól:

” A sódarhoz bizonyos klasszikusság, idő múlása szükséges, hogy valóban élvezhetővé váljék, igaz, hogy élvezhető idejében aztán úgy megveri a többi élelmiszereket, a gyomornak örömeit, hogy versenytárs nélkül marad.”

Print

Tags: ,

edesburgonya-gratin-serranoval-es-kecskesajttal

                                   

Nagy kedvenc itthon az édesburgonya, ráadásul a színe is jó kedvre derít. Leves már korábban készült belőle, ezúttal csőben sütöttem, hogy végül egy igazán könnyű és ízletes ebéd kerüljön az asztalra. A múltkor beszerzett Serrano sonka és egy darab kecskesajt már csak a pont volt az i-re.

                                         

Édesburgonya gratin Serranoval és kecskesajttal (4 adag)

2 édesburgonya (kb. 80 dkg)

5 dl tejszín

tengeri só

frissen őrölt bors

frissen reszelt szerecsendió

7-8 dkg Serrano sonka

10 dkg kecskesajt

                                 

Egy sütőformát vékonyan kiolajozok és a megtisztított, vékonyra vágott édesburgonyát több rétegben lefektetem, közé sót, borsot,  szerecsendiót hintve és tejszínt locsolgatva.

A sütőt 220 fokra melegítem, s a fóliával lefedett edényt 1 órára beteszem. Tűróbával ellenőrzöm, hogy ne maradjon nyers. A sonkát ollóval darabokra vágom, a sajtot felkockázom és a krumpli tetején elosztom. Nagyjából 10 perc alatt pirosra sütöm, majd a sütőből kivéve pihentetem, míg megterítek.

Önállóan vegetáriánus fogás  illetve hús mellé is kiváló, változatos köret bármilyen alkalomra.

                

O.

Print

Tags: , , ,

.

Apukámtól kaptam az infót, hogy Sajtbolt nyílt Csömörön (ők ott laknak). Persze mielőbb meg kellett ejtenem az első látogatást, amit nem is bántam meg. Az apró hibákon – üvöltő rádió, a kiszolgáló leányzó enyhe tájékozatlansága – kivételesen túltettem magam, mert pazar sajtokat vettem, kifejezetten barátságos áron.

Egy darab kéksajt is hazajött velem, s ahogy belelapoztam a novemberi GoodFoodba, hát nem pont egy olyan recept jött szembe, amihez éppen az kellett?! Szeretem az ilyen véletleneket.

Nagyon gyorsan elkészült, vendégváráshoz is ideális, a tölteléket pedig szabadon lehet a hűtőnk tartalmához igazítani.

Kéksajtos – sonkás torta

(24 cm-es formához)

4 réteslap

2 ek olvasztott vaj

125 g füstölt tarja

1 csokor újhagyma

2 tojás

300 g friss sajtkrém (Presidentet használtam, de a friss, kimért még jobb)

2 nagy marék friss spenótlevél

75 g kéksajt

egy nagy marék fenyőmag

A sütőt előmelegítettem 180 C-ra. A réteslapokat akkorára vagdostam, hogy kicsit túllógjanak a forma peremén, majd mindegyiket alaposan megkenve olvasztott vajjal kibéleltem velük a piteformát. A kockára vágott sonkát, a szétmorzsolt sajtot, a karikákra vágott újhagymát (zöldjével együtt), a tojásokat, és a felaprított spenótleveleket jó alaposan kikevertem a krémsajttal és egyenletesen a tésztaalapra terítettem.

A kilógó réteslapokat csinosan a tetejére igazgattam, megszórtam a fenyőmaggal és 30-40 perc alatt aranybarnára sütőttem – a közepe még egy kicsit rezgős volt, de hűlés közben szépen összeállt.

Print

Tags: , ,

14
márc

(Nemcsak) útravaló: sajtos-sonkás táska

   Posted by: Niki    in Ennivaló, pékség, sósak

sajtos sonkás táska

.

Ezt a leveles-tésztás sütit már több mint 10 éve, hogy először megcsináltam, egy húsvéti családi kirándulásra, s emlékszem, a szüleimnek hosszasan kellett bizonygatnom , hogy ezt bizony én sütöttem saját kezűleg. Az évek során némileg átalakítottam az eredeti receptet, amit egyébként valami főzős újságból szedtem anno. Kezdetben pl. a sajt belül volt, de rájöttünk, hogy sokkal finomabb, ha egy részét a tetejére rakom reszelt formában. A snidlinget pedig remekül lehet helyettesíteni újhagymával, vagy akár sima vöröshagymával is – sőt, közeleg a medvehagyma-szezon is!

Azon melegében, frissen a legjobb, de másnap is nagyon finom, tökéletes szendvics helyett kirándulásokra, piknikhez vagy akár uzsonnáscsomagba.

Tejérzékeny gyermekemre való tekintettel a besamelt növényi zsiradékból és vízből készítem, és az ő részéből a sajtot is kihagyom, helyette szezámaggal szórom meg a tetejét.

.
Sajtos-sonkás táska:

1 doboz leveles tészta

sonka

10 dkg sajt apró kockákra vágva

10 dkg sajt reszelve

liszt

vaj/margarin

kb. 2 dl tej/víz

só, bors

snidling

1 tojás

A vajból (margarinból), a lisztből, és a tejből (vízből) jó sűrű besamelt főzök, sóval, borssal ízesítem, és beleszórom a felaprított snidlinget. Ha egy kicsit kihűlt, belekeverem az apró kockákra vágott sajtot is. A leveles tésztát kinyújtom – a Plus-osat persze nem kell, annál minden lapocskát csak félbevágok – és egyforma téglalapokra vágom. Mindegyire ráfektetek egy szelet sonkát, majd rákenek egy jó nagy kanál besamelt. A tésztalapok széleit megkenem tojásfehérjével, és jól összenyomkodom – sőt még alá is lehet kicsit hajtani – nehogy kifolyjon belőlük a finom krém sülés közben. A tetejét a felvert tojássárgájával fényesítem, és reszelt sajtot vagy szezámmagot szórok rá. 220 fokra előmelegített sütőben addig sütöm, amíg szép aranybarna nem lesz.

/N/

.

sajtos sonkás táska

Print

Tags: , , ,