Ezt a receptet már kerülgettem egy ideje, de a gyerekek tejérzékenysége akadályként lépett fel – melegben nem vagyok hajlandó többfélét főzni. Aztán a helyi piac újra meglepetéssel szolgált: a Dulce de leche, a  bébispenót, és a biozöldséges után most isteni, kecsketejből készült fetasajtot áruló hölgyet találtam (persze más, ízesített, érett kecskesajt is kapható nála). És mindezekért még a bűzös fővárosba sem kell beutaznom, sőt ha nagyon fitt vagyok, 10 perc alatt lesétálok. Íme a vidéki élet örömei.

Fetasajtos, kapros krumplilepény

700 g krumpli

egy csokor újhagyma, apróra vágva (a zöldje is)

200 g fetasajt

1 tojássárgája

egy nagy csokor kapor, apróra vágva

kenyérmorzsa/zsemlemorzsa

A krumplit meghámoztam, felkozkáztam, majd sós vízben puhára főztem. Villával nagyjából összetörtem és hozzákevertem a kaprot, a szétmorzsolt fetát, az újhagymát, a tojássárgáját, némi sót és persze frissen őrölt borsot.

A masszát a hűtőbe dugtam pihenni – ettől kicsit össze is áll.

Az eredeti recept panírozta a krumplilepénykéket, én csak zsemlemorzsába forgattam és bő olajban kisütöttem.

Köretnek, svédasztalra kiváló, de kevés fokhagymás joghurttal és egy tál salátával főételnek is remek.

Rick Stein receptje alapján  a GoodFoodból (2008/08)

Tags: fetasajt, kapor, kecskesajt, krumpli, újhagyma

Mostanában új szokást vettem fel, gyakrabban kerül hús a tányérunkra. Nincs rá magyarázatom, talán valami van a levegőben, mert Gourmandula is írt erről a furcsa jelenségről. Ő mókásan kannibalizálódásnak nevezte és nagy hévvel belevetette magát a húsevésbe. Nálam ez annyit tesz, hogy most már akár kétszer is eszünk húst egy héten … nem kinevetni! Többre továbbra sem vágyom, csak épp kipróbálom, ami megtetszik. Ezúttal a klasszikus svéd húsgombócokat kívántam meg úgy éjjel 1 óra körül, mikor is a másnapi ebédhez kerestem az ihletet a májusi GoodFoodban. Így aztán korgó gyomorral aludtam el és reggel nagy buzgalommal indultam a házunk aljában újonnan nyílt henteshez. Már az meglepő volt, hogy milyen kedves velem az eladó, sőt mivel látta a hezitálásomat azonnal segített rajtam. Én ilyenkor szoktam dióhéjban elmesélni a henteseknek, hogy “eredetileg vegetáriánusnak indultam …” – nos, ezt ő sem úszta meg. Végül gyönyörű, friss hússal tértem haza és azóta is fennhangon hirdetem, hogy éljenek a kisboltok!

Visszatérve a receptre az fogott meg benne, hogy kaporral készül. Mivel csupán két éve vagyok jó viszonyban eme zöldfűszerrel, kapva kapok az alkalmakon mikor valami újdonsághoz használhatom. Az eredmény csodás lett, egy teljesen új ízvilág, izgalmas textúra. Nálam befutó, legközelebb kipróbálom egy sima krumplipürével is. Ugyanis ezúttal a provance-i sült burgonyát készítettem el hozzá, meg kell mondjam remek párosítás volt. Egyet előrebocsátok, csak a fűszeres ételek kedvelőinek ajánlom – de Nekik nagyon!

Svéd húsgombócok provance-i sült burgonyával és áfonyalekvárral (4 főre)

A húsgombócokhoz:

40 dkg darált sertéshús

1 tojás

1 kis fej hagyma, apróra vágva

8,5 dkg zsemlemorzsa (házi, nem a pékségben felsöpört borzalom)

1 ek friss felaprított kapor + 1 ek a mártáshoz

tengeri só

frissen őrölt bors

1-1 ek olaj és vaj

2 csapott ek liszt

4 dl alaplé (készülhet bio leveskockából)

Egy tálban összekeverem a darált húst, a hagymát, a tojást, a zsemlemorzsát, a kaprot és fűszerezem. Diónyi golyókat formálok belőle, nálam pontosan 37 darab lett. A vajat és az olajat összemelegítem és két részletben kisütöm rajta a gombócokat – 5-6 perc alatt teljesen átsülnek. Egy serpenyőben kis vajat melegítek és világosra pirítom benne a lisztet, majd felöntöm az alaplével. Mártás sűrűségűre főzöm 3-4 perc alatt, ha sűrűnek találom adok hozzá vizet, majd beleszórom a kaprot és beleteszem a húsgolyókat, hogy átmelegedjenek.

Provance-i sült burgonya:

1 kg apróbb szemű újkrumpli

4-5 ekcsípős, fűszeres olaj

tengeri só

frissen őrölt bors

rozmaring

A krumplit megsikálom, de nem hámozom meg. Megfőzöm a héjában, de nem főzöm túl, majd kiterítve hagyom kicsit hűlni. A sütőt előmelegítem 220 fokra. Egy tepsit készítek a pultra, amiben kényelmesen elférnek a krumplik egymás mellett. Egy húsklopfolóval egyenként ráütök a krumpliszemekre, hogy kilapuljanak. Belefektetem őket a tepsibe, meglocsolom az olajjal és befűszerezem, át is forgatom, hogy mindenhol érje a sok íz. A sütőbe tolom és pirosra sütöm, felső sütéssel és hőlégkeveréssel 20 perc kell nagyjából.

A burgonyával tálalom a húsgombócokat, meglocsolom a mártással és egy kis tálban áfonyalekvárt kínálok mellé. Isteni!

O.

Tags: áfonyalekvár, kapor, krumpli, sertéshús

.

Az aktuális VKF (Vigyázz Kész Főzz) verseny témája a magyaros ízek valódi kihívásnak bizonyult – ugyanis azt sem tudtuk mit válasszunk az oly széles skálán mozgó konyhánk gyöngyszemei közül. Végül döntöttünk: én választottam a leves kategóriát, kedves szerzőtársam pedig a főételt – persze összehangolva a menüt.

Olyan ételt képzeltem el, ami a hagyományos magyar konyhától eltérő módon könnyű, mégis ízletes. Ez a leves mindezt túlszárnyalva igen gyorsan elkészül, talán még be sem kell hozzá vásárolni. A recept Verő Juli Hónapok, napok, ételek című könyvéből származik, amiből 150 000 példányt adtak el 1980 óta – mostmár nem is csodálkozom rajta – így sok háztartásban megtalálható és haszonnal forgatható. Ajánlom mindenki figyelmébe.

A másik ok amiért ezt a levest választottam a levesbetét. Nagy szívfájdalmam, hogy a hazánkban régen oly elterjedt és különleges betétek mára kikoptak a háziasszonyok repertoárjából. Ezért aztán mindenkit arra buzdítok próbálkozzon újabb és újabb variációkkal, ezzel változatosabbá téve az otthonos, szívmelengető leveseket. A kommentek között szívesen olvasnék kipróbált házi recepteket.

Tepertőgombóc-leves (4 főre)

10 dkg tepertő

1,5 l alaplé

3 db tojás

6 dkg zsemlemorzsa

1,5 ek liszt

1 cs petrezselyem

1,5 dl tejföl

tengeri só, frissen őrölt bors

A tepertőt apróra vágjuk és 2 egész tojással meg a harmadik fehérjéjével alaposan kikeverjük, hozzáadjuk a sót és a borsot, a morzsát és végül a lisztet. A petrezselymet felaprítjuk és a harmadát a masszához adjuk, fél órát pihentetjük. Egy edényben felforraljuk a levest, 3 cm átmérőjű gombócokat formázunk vizes kézzel (kb. 13-15 db lesz belőle) és megfőzzük őket. Miután feljöttek a leves tetejére 5 perc kell még nekik. Közben a tejfölt a félretett tojássárgájával kikeverjük és amint jók a gombócok, hőkiegyenlítéssel a leveshez adjuk. Ekkor már nem forraljuk, különben összetúrósodik a tejföl. Utolsó lépésként megszórjuk petrezselyemmel és tálaljuk.

(O)

.

Elismerem ugyan, hogy nem a paprikás ételek az igazi nagyon (ős)magyar kaják, de azért ha bárkit megkérdezünk – legyen az külföldi, vagy hazánkfia – az első háromban, amit felsorol biztosan lesz valami pörkölt jellegű dolog. A harcsapaprikás és a túrós csusza párosítása is igen elterjedt, s hogy mégis legyen benne valami különlegesség, a tésztát házilag készítettem tönkölybúzalisztből és próbáltam a lehető legjobb alapanyagokat felhasználni. Tejtermékeket már régen nem a boltban veszünk, hanem egy közeli faluban lévő tehenészetből, a különbség leírhatatlan. Harcsából pedig bio minőséget szereztem be, ennek érdekes módon egyáltalán nincs halszaga és az íze és állaga egyszerűen fenséges…..

Hozzávalók:

a harcsapaprikáshoz:

2 szép nagy harcsafilé (kb. 80 dkg)

1 nagy fej hagyma

1 ek mangalicazsír

1 ek olaj

1 evőkanál pirospaprika

só, bors

1,5 dl tejföl

1 csapott ek liszt

a túrós csuszához:

4 tojás

40 dkg tönkölybúza finomliszt

1 csipet só

1 ek olaj

szükség szerint víz

25 dkg túró

4-5 ek tejföl

kapor (ízlés szerint)

A tésztához összekevertem a hozzávalókat, jól átgyúrtam majd a gép segítségével legyártottam a csuszatésztát. Amíg szikkadt egy kicsit, megfőztem a paprikást.

A zsíron és az olajon megpirítottam az apróra vágott vöröshagymát, majd lehúztam a tűzről és hozzákevertem a pirospaprikát. Majd a tűzre visszatéve rádobtam a harcsadarabokat és óvatosan átforgattam. Sóztam, borsoztam, majd letakartam és saját levében főztem puhára. Kevergetés helyett inkább rázogattam a fazekat, nehogy összetörjön a hús. A végén a liszttel elkevert tejföllel behabartam.

Közben egy lábasban vizet forraltam, s kifőztem a friss tésztát. Összekevertem a tejfölt és a túrót, megsóztam és összeforgattam a tésztával.

A harcsapaprikást a túrós csuszatésztával tálaltam, amit egy kis kaporral is ízesítettem.

/N/

Tags: hal, harcsa, kapor, tepertő, túró