Bizonyára már észrevettétek, hogy erősen szívem csücske az angolszász kultúra, s most egy kicsit a brit Húsvéti szokásokat szeretném bemutatni. A locsolkodást leszámítva egyébként nagyjából egyeznek a mi húsvéti tevékenységeinkkel – elrejtett csokitojások, apró ajándékok a gyerekeknek és persze nyuszik (Easter Bunny) minden mennyiségben. Nagypéntek és Húsvét hétfő náluk ‘Bank Holiday’, egyfajta munkaszüneti nap és persze az iskolások is kapnak 2 hét szünetet, hogy legyen idő az összes ajándékba kapott csokoládét megenni – majd visszaállni a normál étkezésre.
Van néhány vicces játék is, ami az ünnepkörhöz kapcsolódik: tojás “erőverseny” – amikor a 2 játékos úgy próbálja meg összekoccintani a kezükben lévő nyers tojásokat, hogy lehetőleg a másiké eltörjön, a sajátja viszont épen maradjon. Vagy a tojás-gurítási verseny, amikor kisebb emelkedőkről leengedve versenyezteti mindenki a sajátját.
Valószínűleg még az ősi keltáktól maradt meg a Morris tánc szokása, amit csak férfiak táncolnak – hagyományos ruhákban, bokájukon, csuklójukon szalagokkal és csögőkkel termékenységért, gazdagságért “imádkozva” járják körbe az utcákat, majd egy lakomával zárják le az ünnepséget.
Na de térjünk is át a húsvét gasztronómiai aspektusára. Reggelire ők is főtt sonkát és keménytojást esznek, ebédre többnyire báránysült dukál, az ötórai teához pedig Simnel cake. Egy gazdag, édes, gyümölcskenyér-szerű sütemény, egy-egy réteg marcipánnal a tetején és a közepén, ráadásként 11 marcipán golyóval megkoronázva – amelyek Jézus 11 tanítványát szimbolizálkák. Mert az árulkodó Júdás nemhogy piros tojást, de marcipángolyócskát sem kapott.
Jogos a kérdés, hogy az én tortámon miért van mégis 12 golyó. (Na tessék gyorsan megszámolni a képen!) Szóval a bérmunkába golyóhengergetésre befogott kisfiam szerint Jézus is érdemel egy marcipángömböt. És milyen érdekes, utánanéztem és valóban van egy ilyen szokás is, hogy egy középre helyezett nagyobb golyóval Jézust jelzik.
Eredetileg ez a sütemény a nagyböjtöt kicsit fellazító “Mothering day”-hez kötődött (amiből aztán később ‘Anyák napja’ lett, amit a britek a nagyböjt negyedik vasárnapján ünnepelnek). A 16. században az emberek ezen a vasárnapon nagyobb katedrálisokba, anyaszentegyházakba zarándokoltak el, s az egymástól távol szolgáló családtagok végre összegyűlhettek, hogy együtt fogyasszák el a Simnel tortát.
A Hot Cross Bun mellett manapság már a húsvéti időszak egyik legjellemzőbb süteményévé vált torta sok változáson ment keresztül az évszázadok során. Eredetileg egyfajta fehér kenyér volt (valószínűleg innen is ered a neve – a simila a latin nyelveben a lefinomabbra őrölt fehér lisztet jelentette). A 17. századra már aszalt gyümölcsökkel, sáfránnyal, mandulával és fűszerekkel gazdagítva került az asztalra. Maga a tészta egy szárazabb külső rétegbe került, és így együtt puddingszerűen vízgőzben sütöttek meg. A 19. századra ez a külső réteg teljesen eltűnt és kialakult mostani formája, ami nagyfokú rokonságot mutat a britek hőn szeretett gyümölcskenyerével. A marcipánrétegeket és a golyóbisokkal való szimbolikus díszitést már a 20. század hozta “divatba”.
De az elmélet után jöjjön a gyakorlat, lássuk a receptet, ami persze nincs kőbe vésve. Ahány ház, annyiféle képpen sütik, így én is a tortaformám méretéhez és a spejzem tartalmához szabtam a receptet.
Simnel torta
125 g vaj/margarin
125 g nádcukor
3 tojás
175 g liszt
50 g darált mandula
100 g kandírozott aszalt meggy
100 g mazsola
egy marék kandírozott citrushéj
3 ek csipkebor/rum
1 biocitrom héja, reszelve
¼kk gyömbér
½ kk fahéj
1 tk sütőpor
25 dkg marcipán (a Zentis tömbmarcipánja kifejezetten jó!)
A sütőt előmelegítettem 170 º-ra és sütőpapírral kibéleletem egy 18 cm átmérőjű kapcsos tortaformát. Alufóliába tekertem az alját – lehet, hogy csak az enyém nem zár jól, de mostanság folyton kifolyik belőlük a vaj 
– fő az elővigyázatosság.
A meggyet, a mazsolát és a citrushéjat egy tálba tettem, ráöntöttem az alkoholt és állni hagytam.
A puha vajat és a cukrot habosra, könnyűre kikevertem és egyesével hozzáütöttem a tojásokat. Így együtt habosra vertem a robotgéppel. Beleszórtam a darált mandulát, a lisztet, a citromhéjat, a fűszereket és a sütőport és egy keverőkanállal jól elvegyítettem a száraz és nedves hozzávalókat.
A végén hozzátettem a megáztatott aszalt gyümölcsöket is.
A marcipánt két 100 grammos és egy 50 grammos részre osztottam. A két nagyobbikat 18 cm-es körökre nyújtottam, a kisebbikből 11 egyforma és – közkívánatra – egy nagyobb golyót formáztam. Ezen munkaszakasz elvégzésére nagyon alkalmasak a gyerekek, csak figyeljünk, nehogy a végén kevesebb golyónk legyen….
A tészta felét az előkészített formába kanalaztam, ráterítettem az egyik marcipánkört, majd a maradék tésztát is rásimítottam.
Sütőbe dugva 30 percig sütöttem, ekkor letakartam a tetejét egy darab alufóliával – nehogy megégjen – , a hőfokot lejjebb vettem 150 ºC-ra és még másfél órára visszatettem a süteményt.
Miután elkészült, lepattintottam róla a karimát és tányérra téve hűlni hagytam.
Miután teljesen kihűlt a másik marcipánkört a tetejére fektettem és a 11 kisebb golyót elosztottam a tetején – az esetleges nagyobbat pedig középre helyeztem.
N.
Tags: aszalt meggy, Húsvét, mandula, marcipán, mazsola
