Nálunk nagyon kedveltek a tésztaételek, különösen az ifjabb családtagok körében. A család tőlem idősebb tagjai sajnos elég nehezen fogadnak el újabb fogásokat, túlzottan ragaszkodnak a bevált repertoárhoz. Így aztán én hoztam új színfoltokat az étkezésbe, amelyeknek a folytonos megújításához is ragaszkodom.

Amikor a recepthez írt fej fokhagyma aprítását végeztem, apukám érdeklődve szemlélte – majd szóvá is tette – ugyan mi végre kell nekem ennyi fokhagyma? Erre én biztosítottam, hogy ez a fogás is ugyanúgy fog elfogyni a tányérunkról, ahogyan az összes többi, amelyekkel szemben a korábbiakban szkeptikus volt. És már megint igazam lett …

 

Szélesmetélt fokhagymás-chilis köpenyben (4 adag)

40 dkg szélesmetélt

 

A köpenyhez:

1 fej fokhagyma, gerezdjei vékonyra szeletelve

2 kis chilipaprika, felaprítva

2,5 dl tejszín

1 marék fenyőmag (2 dkg)

tengeri só, frissen őrölt fekete bors

2 ek felaprított petrezselyem

 

A tészta főzővizét felforraljuk, megsózzuk, olajat nem teszünk bele, így könnyebben felveszi majd a szószt. A forrásban lévő vízben al dentére főzzük a metéltet, majd leszűrjük.

Ezalatt bőven jut időnk a szószra: a fokhagymát 3-4 evőkanál olvasztott vajon aranybarnára pirítjuk, gyenge tűzön. Mikor kész rádobjuk a chilit, összeforgatjuk és ráöntjük a tejszínt. Egy kis tejet hozzáadhatunk, hogy az párologjon el, míg rotyogtatjuk a szószt. Sózzuk és borsozzuk ízlés szerint, majd megszórjuk a fenyőmaggal (ez lehet előre pirított is, úgy is isteni eledel), lehúzzuk a tűzről és megszórjuk a petrezselyemmel.

A kifőtt tésztát ráborítjuk, összeforgatjuk és azonnyomban tálaljuk, mert forrón az igazi!

Forrás: Váncsa István szakácskönyve # 864 – ez volt az alaprecept 

O.

Print

Tags: , , , ,

This entry was posted on Csütörtök, szeptember 4th, 2008 at 4:19 du. and is filed under Ennivaló, főételek, vega. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.

Leave a reply

Név (*)
E-mail (nem publikus) (*)
URI
Comment