.

Bevallom ez a téma okozott nekem eddig a legnagyobb fejtörést. Az oka igen egyszerű, a gyerekek tejérzékenysége miatt meglehetősen ritkán kerül túró az asztalunkra (tofu sem, mert a szóját nem szeretjük), s ha mégis, inkább az egyszerűség ami a fő irányvonalat megadja – körözött, fűszeres mártogatós, túrógombóc vagy vaníliás túrókrém formájában landol legtöbbször előttünk.

Szerencsénkre a kisvárosunkban nemcsak házi tejet, de túrót és tejfölt is árulnak kocsiról, így ha úrrá lesz rajtunk a “túró-láz”, csakis ott vesszük meg a hozzávaló alapanyagot. Most is így tettem, s végre előszedtem ezt a régóta rakosgatott receptet, mellyel a kedvenc csoportom egyik tanulója lepett meg egyszer.

Túrós Raffaello

50 dkg zsíros túró

30 dkg nádporcukor

30 dkg kókuszreszelék

egy késhegynyi vaníliaőrlemény

1 ek. Pina Colada (elhagyható)

mandula, kicsit megpirítva

A túrót krumplinyomóval áttörtem, majd összekevertem a porcukorral, 25 dkg kókusszal, a a vaníliával és a likőrrel. 1 órát állni hagytam, majd egy-egy szem pirított mandulát a közepébe helyezve kis gömböcöket formáltam belőle és a maradék kókuszba forgattam.

Egy kicsit a hűtőben pihent, aztán ugyanolyan gyorsan eltűnt, ahogy elkészült.

N.

Tags: kókusz, túró