Mexiko_eskuvo_suti

Íme eljött egy újabb VKF forduló, méghozzá a harmincadik. ChefViki hirdette ki és konyhában készült gasztroajándékokat vár a bloggerektől.

Ezúttal kapóra is jött egy új aprósütemény recept, amit a héten teszteltem. Életemben ennyien még nem követeltek receptet, amint megkóstolták. Én nem tudok sem állástfoglalni, sem magyarázatot adni az elsöprő siker okára minekután ritkán eszem a sütijeimből, inkább az alkotásukkal örvendeztetem meg magam, na és fogyasztóit – mindenesetre örülök, hogy a hosszan tartó konyhai ’hallgatásom’ utáni debütálás ilyen jól sikerült!

A sütik tésztájába narancslé és –héj került, némi darált dió és a kihagyhatatlan vanília. Ennek eredménye a konyhánkban tolongó türelmetlen családtagok felbukkanása volt, mert a galád kis gombócok már sülés közben is igazi karácsony-illatot árasztottak magukból.

A recept nevének származásáról nem sokat szólhatok, szerencsére nem kizárólag esküvőkre készítik, különben igen ritkán kerülne az asztalra.

Ezt a receptet édesanyám két szenzációs kolléganőjének Erikának és Évinek ajánlom, akiket imádok, mert remek Csajok és szuper meglepetésbulikat szerveznek.

Mexikói esküvői aprósütemény (kb. 3 tucathoz)

25 dkg puha vaj

10 dkg cukor

½ tk vaníliaőrlemény

2 narancs reszelt héja és leve (5 ek narancslevet írt, de nálam az egészet felvette a tészta)

2 tojássárga

12 dkg dió, darálva (bármilyen olajos maggal felcserélhető)

45 dkg liszt, átszitálva

csipetnyi só

1 tk szódabikarbóna

2 tk sütőpor

porcukor, a forgatáshoz

A vajat a cukorral habosra keverem, hozzáadom a vaníliát, a narancs héját és levét, végül a tojássárgát és a diót. A lisztet átszitálom, összekeverem a sóval, a szódabikarbónával és a sütőporral, majd három részletben adagolom a vajas alaphoz. A készre gyúrt, sima tésztát 30 percet pihentetem a hűtőben.

Két sütőlapra sütőpapírt fektetek és kis diónyi gömböket formázok a tésztából. Közben előmelegítem a sütőt 180 fokra (160-ra hőlégkeveréssel) és nagyjából 12-14 perc alatt világosra sütöm őket. Azonnal porcukorba forgatom és rácson hűtöm ki. Fémdobozban napokig eláll, de szerintem ez nem fog megtörténni.

Forrás: Williams-Sonoma: Hétköznapi ünnepek (Geopen Könyvkiadó, 2005)

O.

Tags: , ,

This entry was posted on Vasárnap, november 29th, 2009 at 2:02 du. and is filed under Ennivaló, Gyors&könnyű, édesek. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.

5 comments so far

JUdit
 1 

Nyami-nyami, ez nagyon fincsi. Én is szoktam ilyet készíteni igaz az én receptem nem pont ilyen. Meg tudom érteni hogy miér oly népszerű.

november 29th, 2009 at 3:38 du.
 2 

Nagy kedvet csináltál hozzá! :)

november 29th, 2009 at 7:03 du.
 3 

Találkoztam már a receptel,jónk ígérkezik,csak nem volt még időm kipróbálni.Kedvet csináltál hozzá.

november 29th, 2009 at 8:24 du.
orsi
 4 

Nagyon örülök lányok, hogy ilyen nagy érdeklődést mutattok a szupi recept iránt. Nos, sütésre fel!

O.

november 30th, 2009 at 2:33 du.
Niki
 5 

Mi is kaptunk kóstolót belőle, és muszáj egy kicsit áradoznom róla!!!! Isteni finom volt, a gyerekek úgy tolták befelé, hogy csak na! Mi Orsival narancsos forró csokit kortyolgattunk mellé – mert megérdemeljük :-)

november 30th, 2009 at 2:37 du.

Leave a reply

Név (*)
E-mail (nem publikus) (*)
URI
Comment