Rengeteg filmben hallunk róla, mégis ismeretlen számunkra, mert a mi kultúránkban nem ilyen indíttatásból ered az aratás ünnepe. A helyzetet bonyolítja, hogy két ország tartja ezt az ünnepet, Kanada és az USA – azonban különböző időpontokban. Kanadában október második hétfőjén tartják, az USA-ban november negyedik csütörtökére esik. Kanadában azért tartják korábban, mert hamarabb ér véget az aratás.

 1565-ből is vannak feljegyzések, amit valamiféle betakarítási ünnepként értékelhetünk – különösen, mert szeptember 8-ra esett. Az első Hálaadást, ami a mai hagyomány alapjaként van számon tartva 1621-ben tartották a Plymouthba betelepült európaiak, akik a Mayfloweren érkeztek az Újvilágba. Nagy részük életét vesztette a zord környezet, az éhezés és a betegségek következtében, annak ellenére, hogy segítségükre volt a vampanoag indián törzs. Ők vezették be a telepeseket az ismeretlen termények és a föld adta lehetőségek hasznosításának tudományába. Végül bőséges termést sikerült betakarítaniuk és ezt ünnepséggel koronázták meg.  

Kanadába az odamenekülő amerikaiak által kerülhetett az ünnep hagyománya, 1578 körül. Azonban hivatalosan 1872. április 5-én a walesi herceg csodás gyógyulásának tiszteletére tartották. Végleges naptári helyét csak 1957-ben nyerte el, azóta tartják október második hétfőjén.

Az USA-ban az egyik legnagyobb ünnepnek számít, s mivel csütörtökre esik, az emberek hosszú hétvége keretében látogathatják a rokonaikat. Az ünnepi vacsora szimbólumává vált a pulyka, gyakran Turkey day-nek is nevezik. A szárnyashoz passzoló tradícionális köret a krumplipüré, az áfonyaszósz és a töltelék. Minden más évszaknak megfelelő étellel, mint a tök, a gyökérzöldségek és az alma.

S hogy milyen is lehetett az első hálaadásnapi vacsora? A feljegyzések szerint a bennszülöttek 5 őzet ejtettek a telepesek tiszteletére, akik pedig viszonzásképpen néhány vadmadarat lőttek az esti mulatsághoz. Hogy ez vajon vadpulyka volt-e, arról nem szól a fáma. A köret viszont gyaníthatóan a kukorica volt valamilyen formában, ez arrafelé alapételnek számított akkoriban.. A történészek szerint azért valószínűleg más is került az ünnepi asztalra –akár hal, rák, gabonák, sült tök, borsó vagy sárgarépa. Ami viszont biztosan nem került a tányérra, az a krumpli, az édesburgonya, az áfonyaszósz, és a sütőtökös pite. Ezek már mind a modern kor vívmányai.

Ahogy az Amerikai szokás is, miszerint minden évben két pulyka elnöki kegyelmet kap – azaz nem a sütőben végzik, mint társaik. Sőt életfogytig való kényeztetés jár nekik, az utóbbi öt év kiválasztottai azóta Disneylandben tengetik életüket.

Forrás:  www.wikipedia.org

                 www.news.nationalgeographic.com

Képek forrása:  www.vivirlatino.com

                                www.hornblowerholidays.comm

O. és N.