Megsütöttem életem első croissantját. Persze ez a mondat sokaknak nem jelent többet, mint újabb konyhában görnyedt órákat, én viszont nagyon elégedett vagyok. Úgy adódott, hogy lett egy szabad estém, így nekiláttam elkészíteni ezt a néhány napja Limaranál talált receptet. Ma aztán többen furcsán néztek rám, amikor elmeséltem milyen apropóból született ez a finomság – nem értették mi nekem ebben az öröm. Most megpróbálom leírni, hátha elég megkapó leszek ahhoz, hogy valakinek kedvet csináljak a sütéshez.

A tészta gyúrásánál, formázásánál, kenegetésénél megnyugtatóbb dolog kevés van – tudom, számomra. Ezért is ajánlom sok ismerősömnek, hogy vonuljon be a konyhába, de ne főzzön .. alkosson. Elvárások, rohanás és idegeskedés nélkül, csak az alkotásra koncentrálva. Ugyanis közben olyan gondolatok jönnek – maguktól – melyek megnyugvást hoznak ebben a zaklatott világban. Miért? A válasz egyszerű. Egy meleg, illatos helyiségben a puha tésztát gyúrva felszabadul az ember – sírtam és nevettem már közben, de leggyakrabban énekelek – hangosan. Kikapcsolódom. Ha jobban beleásunk az emlékeinkbe biztosan mindenki talál egy képet amikor a család apraja – nagyja a konyhában beszélget, a kicsik lopkodják a nyers tésztát, a frissen fejtett zöldborsót vagy épp lisztfelhő közepette ’segítenek’ szaggatni a pogácsát. Ezek mind megnyugtató, békebeli emlékképek, amiket soha sem feledünk. Sőt, egy életre szólóan befolyásolják az ételhez és a főzéshez való viszonyunkat.

Természetesen nem lehet mindig nyugodt tempóban ténykedni a konyhában, viszont a szervezés és a gondos előkészítés nagyban befolyásolja a végeredményt. Épp ezért tökéletes alternatíva ez a croissant. Teljesen előkészíthető, a hűtőben várja ki a sütés pillanatát. Sokáig friss marad, nem zsíros, nem lesz vendég aki ellen tud majd állni neki. Ha mégis marad, én találok rá jelentkezőt!

Expressz croissant (20-22 darab)

70 dkg kenyérliszt (BL 80)

1 kis pohár joghurt

2 dl tej

3 kk só

4 ek cukor

2 tojás

5 dkg élesztő

A tejet meglangyosítom, pici cukrot szórok bele és felfuttatom benne az élesztőt. Közben a lisztet átszitálom, beleszórom a sót és a maradék cukrot, jól elkeverem. A közepébe mélyedést nyomok, beleütöm a tojásokat, hozzákanalazom a joghurtot és beleöntöm a felhabosodott élesztőt. Egynemű tésztát gyúrok belőle, majd a hűtőben pihentetem 60-90 percet.

25 dkg vajat lereszelek és 7 egyenlő kupacba rendezem, majd a hűtőben tárolom felhasználásig.

A tésztát átgyúrom és 8 egyenlő részre osztom. Kistányér méretű köröket nyújtok belőlük, közéjük rétegezem a reszelt vajat. A tetejét tésztakorong zárja, emiatt kellett csak 7 kupac vaj. A “tésztatornyot” nyújtani kezdem enyhén lisztezett felületen, de ne legyen alatta túl sok, mert mégjobban visszarúg a tészta. Végül egy jó nagy kört kapok, ami kb. 3-4 mm vastag. Derelyevágóval a legkönnyebb felcikkezni – felezni, negyedelni, aztán ötödölni. Nálam végül 22 darab lett – kisebb, nagyobb, így mindenki megtalálja a maga méretét.

A felcikkezett tésztát a széles végétől feltekerem és a sütőpapírral kibélelt tepsire ültetem. Így pihentethetem a hűtőben vagy a duplájára keleszthetem és rögtön megsütöm. Sütés előtt 1 tojás és 1 ek sűrű tejszín keverékével kenem meg és megszórom szezámmaggal vagy sajttal, majd 165 fokon légkeveréssel sütöm aranybarnára kb. 20-22 perc alatt. Ha hidegen kezdem sütni, hagyom a sütővel együtt felmelegedni a croissantokat.

Kedves Limara! Nagyon köszönöm ezt a remek receptet, biztosan bevonul a családi repertoárba.

O.

Tags: szezámmag