kacsamell_ii

Ez a recept is már régóta várta, hogy minden szükséges hozzávaló egyszerre legyen itthon. De vagy a kelkáposztát használtam el másra, vagy a körtét falták fel a gyerekek.

De ami késik nem múlik, sikerült összeszednem a hozzávalókat és már indulhatott is Gordon Ramsay újabb remek receptjének elkészítése. (A GoodFood októberi számából)

Bevallom, most készítettem először roséra a kacsamellet és igazán nagy sikert aratott – bár a gyerekek gyanúsan méregették a belőle távozó, kissé véres levet :-) Tanulság: legközelebb úgy vágom fel, hogy ne legyenek a közelben.

A tejszínes, gesztenyés kel is meglepő ízkombináció volt – én azért csempésztem bele egy kis fokhagymát – de a legjobb a csillagánizsos karamellizált körte lett. Ahogy a balzsamecetes karamell, a csillagánizs és a zamatos körte íze összesimult……

Kacsamell gesztenyés kellel és karamellizált körtével

egy nagy bőrös kacsamellfilé

3 gerezd fokhagyma – nem kell megpucolni

néhány kakukkfűágacska – vagy szárított kakukkfű

só, bors

a krémes kelkáposztához

egy fél kelkáposzta, vékonyan felszeletelve

kb. 80-100 g bacon, apróra vágva

kakukkfű

egy fél zeller, apró kockákra vágva

2 gerezd fokhagyma, apróra vágva

50 ml tejszín

100 g mirelit hámozott gesztenye, felengedve, durvára vágva

a karamellizált körtéhez:

2 körte

4 csillagánizs

6 ek cukor

3 ek balzsamecet

Először a kacsamelleket vettem kezelésbe. Gondosan kiszedegettem a benne maradt tollakat, tokokat, majd rácsszerűen bevagdostam a bőrét. Sóval, borssal bedörzsöltem és egy serpenyőbe raktam a bőrös részével lefelé. Amint elkezdte kiengedni a zsír, hozzáraktam a fokhagymagerezdeket és a kakukkfűágacskákat és a legkisebbre állítottam alatta a tüzet. Így 15-20 percig süldögélt, mialatt elkészítettem a köretet.

Egy másik serpenyőbe elloptam 2-3 ek zsírt a sülő kacsa alól és megpirítottam rajta a baconszeleteket és a zellerkockákat. Rádobtam a kelcsíkokat, sóval, borssal kakukkfűvel ízesítettem és jól átforgattam. Hozzáöntöttem 1 dl vizet, és kb. 10 perc alatt roppanósra pároltam. Ekkor mehetett bele a gesztenye és a tejszín is, amivel már csak épp hogy átforraltam.

Mielőtt a kacsa elkészült, még pont volt időm a körtét is megcsinálni. A gyümölcsöket meghámoztam, félbevágtam és karalábévájóval kiszedtem a magházát. Az így keletkezett mélyedésbe pedig egy-egy csillagánizst nyomkodtam.

A cukrot megkaramellizáltam, ráöntöttem a balzsmaecetet – vigyázat, vadul spriccelni fog – és a ragacsos szirupban megpároltam a körtét.

Miután a köretekkel végeztem, megfordítottam a kacsamellet, hogy a húsos fele is megsüljön. 5 percig pirítottam hogy belül puha, szaftos maradjon.

Néhány perc pihentetés után szeleteltem, és a tejszínes kellel, a karamellizált körtével és a serpenyőben maradt balzsamecetes karamellel tálaltam.

N.

Print

Tags: , , , , , ,

This entry was posted on Vasárnap, március 8th, 2009 at 8:58 de. and is filed under Ennivaló, főételek, köretek. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.

2 comments so far

 1 

Most kaptam egy egész kacsát párom édesanyjától, mert tudja, hogy mádom. Még nem tudom, mi lesz belőle, de a körtét szívesen látnám mellette…

március 8th, 2009 at 11:02 de.
Niki
 2 

A “házi” kacsa a legjobb!! Mi egyszer vettünk boltban kacsacombot, azt azóta is csak “gumikacsának” emlegetjük :-)

A körte pedig méltó párja volt ennek a kacsamellnek, érdemes többet csinálni belóle :-)

március 9th, 2009 at 8:19 de.

Leave a reply

Név (*)
E-mail (nem publikus) (*)
URI
Comment