A tegnapi napom nagyon kalandosra sikerült. Kivételesen sikerült időben elindulnom a gyerekek ovija-sulija felé a közeli kisvárosba, ám egy baleset miatt teljesen leállt a forgalom. Mentők és tűzoltóautók húztak el mellettem szirénázva – ez nem sok jót jelentett. Más út nem lévén, békésen üldögéltem a kocsiban – közben odakint zuhogott az eső.

Aztán kiderült, hogy az autóm aksija épp ezt a pillanatot választotta arra, hogy lemerüljön. Szerencsére sikerült kerítenem két vállalkozó kedvű férfiembert, akik a szakadó eső ellenére is segítettek betolni a kocsimat. Innentől kezdve járó motorral vártam, hátha továbbengednek minket – közben persze vadul telefonálgattam ovis-sulis szülőtársaimnak, hogy nyugtassák meg a gyerekeimet, előbb-utóbb elérek hozzájuk.

Több mint egy óra eltelte után mégis visszafordultam és egy eleinte betonútnak induló, majd hamarosan sáros földúttá váló kerülőúton próbáltam elérni a célt. Hát volt egy pont, amikor a semmi közepén rámtört a vágy, hogy megálljak, felhívjam az uramat és magzati pozicíóba gömbölyödve várjam meg míg értem jön. De azán győzött az életösztön és nemsokára sikerült is házak közé, betonútra érnem. Sikeresen összeszedtem a gyerekeimet, hálát rebegtem az anyukatársaknak és rohantunk haza.

Eddigre a fejem már majdnem szétrobbant – egyrészt az idegeskedéstől, másrészt a koffeinhiánytól, úgyhogy egy gyors latte után úgy döntöttem, itt az ideje egy kis kényeztetésnek. Mert ez az étel aztán igazi ‘comfort food’: az előkészület csupán pár perc – még a tésztát sem kell kifőzni -  aztán elvan magában a sütőben. Mikor pedig elkészül – tökéletes vacsora egy jó pohár borral.

A minap menzaklasszikusokról esett szó a csokoládéöntetes piskótakocka kapcsán. Ez a tésztaétel is egyfajta alapklasszikus angolszász vidékeken, amely minden valamirevaló menzán megtalálható és dobozos változata is számtalan létezik. A mac ‘n’ cheese (macaroni and cheese) azonban nem azonos a nálunk is igen elterjedt sajtos makarónival, annál sokkal “kifinomultabb”, mégis pofonegyszerű kaja. (Egyedül a Született Feleségekbeli Susan tudja annyira elrontani, hogy büdös és kemény lesz ) A titok szerintem itt is a részletekben – azaz a jó alapanyagokban rejlik.

A tészta – macaroni – nevével ellentétben nem ugyanaz, amit mi makaróni néven emlegetünk. Inkább a szarvacskára hasonlít, csak némileg tán kisebb – én Tesco sajátmárkásat használtam. A sajt pedig feltétlenül cheddar – minél érettebb, annál jobb. És hogy minél szaftosabb legyen, nem árt bele némi tej – illetve a jelen receptnél túró sem.

Mac ‘n’ cheese (smitten kitchen blogjáról) azaz sajtszószos tészta (4 főre)

2 ek vaj

1 bögre túró

2,5 bögre tej (kb. 6 dl) 3,5%-os

1 tk Dijoni mustár

1 csipet cayenne bors

1 csipet őrölt szerecsendió

1 tk só

frissen őrölt bors (ízlés szerint)

25 dkg Cheddar sajt reszelve (az eredeti receptben 50 dkg, de tekintettel a gazdasági válságra, csökkentettem a mennyiséget)

30 dkg száraztészta

A sütőt előmelegítettem 200ºC-ra és egy cm átmérőjű formát kivajaztam 1 evőkanálnyi vajjal.

Aprítógépbe raktam a túrót, a fűszereket és a mustárt, majd néhány gombnyomással krémesítettem. Apránként hozzáöntöttem a tejet, hogy alaposan összekeveredjenek az anyagok.

Egy nagyobb tálba szórtam a tésztát, ráöntöttem a tejes keveréket és a sajt ¾ részét és jól összekavartam.

Az egészet a kivajazott tálba öntöttem és letakarva 30 percig sütöttem. Ekkor levettem róla az alufóliát, rászórtam a félretett sajtot és rápöttyöztem a maradék vajat, majd újabb 30 percre visszatoltam a sütőbe.

Tálalás előtt érdemes egy 10-15 percig pihentetni – így a szájunk elégetésének is kisebb az esélye.

És ha már ‘comfort food’, jöjjön egy kis ‘comfort music’ is! Az előadó José González, aki a nevével és kinézetével ellentétben svéd!!

N.

Tags: cheddar, tészta