Továbbra is tesztelem a kiszemelt aprósüteményeket, környezetem legnagyobb örömére. Tegnap belecsaptunk a lecsóba, rögtön két féle változatot sütöttem két szorgos ifjú segítségével. Ismét nagy sikereket értek el az apróságok, ezért kedzek gondban lenni, milyen ízűek is lesznek az ünnepi asztalra kerülő változatok. Tudom, tudom … irigylésreméltó problémáim vannak …

             

                      

Fahéjas tallér (kb. 30 db)

          

6 dkg vaj

11,5 dkg golden syrup

2 ek nádcukor

2 ek porcukor

csipet só

18,5 dkg liszt

2 púpozott tk sütőpor

3 tk őrölt fahéj

1 tk őrölt szegfűszeg

30-35 szem fenyőmag

        

A sütőt közepes hőfokra melegítem, egy tepsibe sütőpapírt terítek. A vajat, a golden syruppal és a két féle cukorral finoman összemelegítem, hogy a cukrok elolvadjanak, majd félreteszem hűlni. Kimérem a lisztet, összekeverem a sütőporral, fahéjjal és szegfűszeggel. Mélyedést nyomok a közepébe, beleöntöm a kihűlt cukros keveréket, gyors mozdulatokkal összedolgozom és hűtőbe teszem 20 percre.

Pici diónyi vagy teáskanálnyi darabokat csípek a tésztából, meggömbölygetem, a papírra ültetem és a tenyerem közepével picit meglapítom, a közepükbe nyomok egy-egy szem fenyőmagot. Nagyjából 12 perc alatt megsül és ki is veszem, különben túlsül és rettentő kemény lesz – én a második adagnál így jártam. Úgyhogy nem baj ha puhának tűnik, mert ennyi idő épp elég neki.

                           

                            

Gyömbéres tallér  (kb. 60 db)

                   

20 dkg lágy nádcukor

3 tk őrölt gyömbér

2 ek frissen reszelt gyömbér

30 dkg liszt

csipet só

20 dkg vaj

1 tojás

          

A két tésztát érdemes egymást követően készíteni, hogy pihenhessenek míg az egyik sül.

A cukrot, a kétféle gyömbérrel, a liszttel és a jó puha vajjal összedolgozom, majd hozzákeverem az enyhén felvert tojást. Hűtőben pihentetem 30 percet.

Diónyi darabokat csípek a tésztából, kis gömböt formázok belőle, a papírra téve kissé lenyomom, majd egy porcukorba mártott villával megdíszítem a tetejét. Bőven hagyok helyet a sütik között, a nagy tepsiben egyszerre 20 darabot szoktam elkészíteni. Nagyjából 12 perc sütés elegendő neki közepes hőfokon. Még melegen akár porcukorba is forgathatjuk, én most ezt a lépést kihagytam.

Fémdobozban hetekig elállnak és isteni illatot árasztanak magukból.

       

Forrás: Ízvarázs füzetek: Aprósütemények (Aréna2000 Kiadó, 2008)

    

O.

Print

Tags: , ,

This entry was posted on Kedd, november 18th, 2008 at 9:12 de. and is filed under Ennivaló, édesek. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.

5 comments so far

éva
 1 

sziasztok! mi fán terem a golden syrup? csak egy barna cukorszirup, vagy valami csudadolog? ez azért is fontos, mert próbálok vegán ételeket készíteni, és a tojás elhagyását sok sütemény megsínyli. a fenti fahéjas sütibe nekem kevésnek tűnik ennyi sütőpor.. mitől lesz ilyen levegős?
hú.. mindig leragadok itt nálatok :) köszi a sok jó ötletet! é

november 25th, 2008 at 10:28 du.
orsi
 2 

Kedves Éva!

Nagyon örülünk, hogy tetszik az oldal és annak pláne, hogy hasznosnak tartod.

A golden syrup magyarul melasz. Egyfajta cukorgyártási melléktermék, amit sütéshez remekül használhatunk – a vegánok is, mert semmi ‘kivetnivaló’ nincs benne. Állaga a méznél kicsit sűrűbb, aranyló színe és isteni karamell íze van. Némi vízzel felhigítva a kész aprósütit bevonhatod vele, így gyorsan nagyon finom karamell réteg borítja, ami nem utolsó sorban védi a kiszáradástól.

A sütik saját tapasztalatom szerint viszonylag gyorsan kezdenek keményedni/száradni. A fahéjas egy picit visszapuhult, de úgy találtam, hogy nem a legalkalmasabbak a karácsonyi időszakra – csak ha pár nap alatt elfogynak. A Kókuszos medál recept sokkal inkább tűnik alkalmasnak.

Ha pesti vagy és útba tudod ejteni a Váci úti Tesco-t az ottani nemzetek konyhája soron találsz 500 Ft-ért (Lyle’s Golden Syrup felirat; zöld színű kis festékes fémdoboz alakú kiszerelés). Ezenkívül még a Culinarisban is kapható ugyanez a változat.

A sütőpor miatt elnézést, rögtön javítom is 2 tk-ra. Remélem segítettem, várunk vissza hozzánk.

Üdvözlettel, Orsi

november 26th, 2008 at 9:11 de.
orsi
 3 

Bocsánat, az ajánlott recept neve Illatos medál, nem pedig Kókuszos. Annál is megteheted, hogy nem csokival vonod be, hanem az említett melasszal és arra szórod a kókuszt, így vegánná alakítható.

Orsi

november 26th, 2008 at 9:15 de.
éva
 4 

köszi! ez a szirup nem lesz ragadós vagy kemény a tetején? mert a legutóbbi szirupos kísérletemnek az lett a vége.. ja, árpamalátám van is itthon.. hasonló dolognak tűnik, megpróbálom azzal ha lesz időm végere.

november 26th, 2008 at 4:52 du.
orsi
 5 

Szia!

Nem lesz kemény a bevonat, mert igen vékony réteg eredményezhető elegendő vízzel (kb. 1 tk melasz – 3-4 tk víz). Utána rácson hagytam száradni egy éjszakát, s nem emlékszem különösen ragacsos tapintásra. Érdemes kipróbálnod az árpamalátát, írd majd meg mi lett az eredmény.

Orsi

november 26th, 2008 at 9:37 du.

Leave a reply

Név (*)
E-mail (nem publikus) (*)
URI
Comment